Első fokon ítéletet hozott a bíróság a hajléktalant bántalmazó vádlott ügyében

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében J. Zs. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt négy év hat hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott 2018. novemberében előzetes alkoholfogyasztást követően, ittas állapotban, élettársa társaságában gyalogolt Sopronban egy Non-stop bolthoz, hogy sört vásároljanak. A vádlott az üzlet előtt bántó szavakkal konfliktust kezdeményezett egy ott tartózkodó férfival, a férfi azonban nem foglalkozott a vádlottal, ezért a vádlott és élettársa bementek az üzletbe. Az üzlet előtt a tartózkodott ekkor a sértett is, aki ittas állapota miatt dülöngélt. Miután a vádlott az élettársával bement az üzletbe, a sértett a közeli körforgalom felé indult, távolodott az üzlettől. A vásárlás után a boltból kilépő vádlott élettársával együtt elindult a sértett után, és ekkor a vádlott a sértettet egyszer lábon rúgta hátulról. A sértett erre semmit nem reagált, csak megfordult, és visszafelé indult az üzlet irányába, majd megállt az üzlet előtt az úttesten, ott tántorgott. Ekkor a vádlott nekifutásból rárontott a sértettre, őt egyetlen ökölütéssel földre vitte. A sértett a földnek csapódva azonnal elvesztette az eszméletét, a vádlott pedig ráesett. A sértettre eső vádlottat az élettársa próbálta lehúzni a magatehetetlen sértettről, a vádlott azonban bal könyökével még három alkalommal megütötte a sértettet a mellkasa felső része, nyaka tájékán. A vádlottat végül élettársa lehúzta a sértettről, majd távoztak a helyszínről.

A bíróság az ítéletének indokolása során hangsúlyozta, hogy a vádlott brutális, gátlástalan, garázda jellegű magatartást tanúsított, amely az üzlet előtt tartózkodó fiatalokban megbotránkozást keltett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a vádlott terhére értékelendő körülmények vizsgálata során azt sem, hogy a vádlott egy kiszolgáltatott helyzetben lévő, perifáriára szorult sértettet bántalmazott, aki mind mentálisan, mind pedig az alkoholos befolyásoltság miatt fizikálisan védekezésre képtelen állapotban volt. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság a vádlott büntetett előéletét, a kitartó elkövetési módot, az éjszakai órákban történő elkövetést, valamint azt, hogy a vádlott szembehelyezkedett a társadalmi együttélési szokásokkal.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor a jelentős időmúlást, illetve azt, hogy a vádlott két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a vádlott megbánó magatartását azonban csak kisebb súllyal értékelte. A vádlott oldalán értékelhető enyhítő körülmények körében a bíróság figyelembe vette azt, hogy a sértettnél az életveszélyes állapot közvetett volt és nem maradtak vissza szövődmények a bűncselekmény elkövetése után. Ezen körülmények miatt a középmértékhez közeli büntetési tétel alkalmazása szükséges és egyben elégséges a büntetés céljának eléréséhez.

A döntés nem jogerős, az ügyész súlyosabb mértékű büntetés kiszabása iránt, míg a vádlott és a védője a büntetés enyhítése iránt jelentett be fellebbezést.