Tizenhárom év szabadságvesztésre ítélte a bíróság a volt barátnője megölésével vádolt férfit

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében B. G. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt tizenhárom év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott és a sértett 2012. óta ismerték egymást, 2014. év óta a vádlott barátnője volt. 2018. április hónap elején a sértett szakított a vádlottal, de ezt követően is tartották a kapcsolatot. A vádlott nem tudta elfogadni a szakítás tényét. A vádlott végül 2018. júliusában az esti órákban megjelent a sértettnél, aki egyedül volt otthon. A vádlott magával vitt egy dróthuzalt, madzagot és késeket azzal a szándékkal, hogyha a sértett nem békül ki vele, akkor megöli. A sértett buliba készült, és ismét közölte a vádlottal, hogy nem akar békülni. Ezen összevesztek, a vádlott feldühödött és összeszólalkoztak. A vádlott az előszobában várakozó sértett háta mögé lépett, majd a magával hozott fém dróthuzalt hátulról a sértett nyakára hurkolta és a drótot szorítva fojtogatni kezdte. A sértett védekezett, egy alkalommal próbált fizikai erővel a szorításból szabadulni. A vádlott több percen át szorította a dróthuzallal a sértett nyakát, aki végül eszméletét vesztve a földre esett. A vádlott a sértett fölé hajolt, hogy állapotát ellenőrizze, ekkor ért haza a sértett édesapja, aki a nyitott bejárati ajtónál meglátta, hogy lánya eszméletlen állapotban a földön hanyatt fekszik. A szomszédban lakó ápolónőt hívta segítségül, aki megpróbálta a sértettet újra éleszteni. A vádlott eközben a házban, illetve az udvaron idegesen fel-alá járkált. A kiérkező mentők újraélesztették a sértettet, és eszméletlen állapotban kórházba szállították, ahol pár nappal később meghalt.

A bíróság ítéletének indokolása szerint a támadott testtájék, az elkövető kijelentései, az elkövetés után tanúsított magatartása, valamint egyebek között a motívum alapján lehet elhatárolni azt, hogy az elkövető szándéka testi sértés okozására vagy emberölésre irányult-e. A vádlott által támadott testtájék a sértett nyaka volt. A nyak fél perces szorítása általában elég ahhoz, hogy a sértettnél eszméletvesztés következzen be, azonban ebben az esetben a szakértői vélemény alapján minimálisan három-négy percen át tartó szorítás történt, amely miatt a sértettnél olyan visszafordíthatatlanul oxigénhiányos állapot következett be, hogy pár nap múlva a kórházban meghalt. A vádlott az elkövetés után nem nyújtott segítséget a sértettnek, annak ellenére, hogy az ápolás idején a helyszínen tartózkodott, továbbá a motívuma is megvolt, hiszen a szakításuk tényét nem tudta feldolgozni.

A bíróság az előre kiterveltség, mint minősítő körülmény vizsgálata vonatkozásában hangsúlyozta, nincs szükség arra, hogy az elkövető hosszú ideig tervezzen. Azt kell mérlegelni, hogy az elkövetés módját, idejét, körülményeit végig gondolja-e az elkövető, amelyhez rövid idő is elegendő. A vádlott azzal az elhatározással ment el volt barátnőjéhez, hogy rávegye kapcsolatuk folytatására, és amennyiben a sértett elutasítja, abban az esetben megfojtja. Ennek érdekében az otthonában magához vett drótot, madzagot és késeket, ez utóbbiak használatát azonban később elvetette, mert alkalmazásuk a vádlott szerint túl durva. Az előre kiterveltség csak egyenes szándékkal megvalósítható elkövetési mód, amely a vádlottal szemben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott elmeállapotát, amely enyhe fokban korlátozta a beszámítási képességét, a későbbi megbánását, részleges beismerését és büntetlen előéletét, bár a bűncselekmény jellegére tekintettel ez utóbbit csak kisebb súllyal. Súlyosító körülmény volt ugyanakkor a vádlott oldalán, hogy volt barátnője sérelmére – bizalmi viszonyukat kihasználva – követte el a cselekményt, valamint az is, hogy gyengébb fizikumú volt a sértett.

Az ügyész korlátozott fellebbezést jelentett be a büntetés mértékének súlyosítására, a vádlott teljes köben fellebbezett az ítélet ellen, míg a védője három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának megtételére.