Felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés a nyílászárók értékesítésével foglalkozó cég ügyvezetőjének

A Győri Járásbíróság marasztaló döntést hozott a nyílászárók értékesítésével foglalkozó cég ügyvezetője vonatkozásában, a bűncselekmény minősítését azonban megváltoztatta: sikkasztás helyett csalás bűntette miatt kell felelnie a vádlottnak.

A bíróság a vádlottat – szemben a vádirati minősítéssel – nem sikkasztás, hanem 16 rendbeli, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó csalás vétségében, 119 rendbeli, kisebb kárt okozó, 14 rendbeli nagyobb kárt okozó és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében találta bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 2 év, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 500 napi tétel (melynek egy napi tételének összege 1.800,- Ft) pénzbüntetésre, valamint 3 év gazdasági társaság vezetői tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.

A vádlott cége, amely telephelyeket tartott fenn több nagyvárosban Nyugat-Magyarországon, nyílászárók értékesítésével foglalkozott, az ügyfelek által megrendelt termékeket azok gyártásával foglalkozó más cégektől szerezte be. A cég anyagi helyzete már 2014. évtől megingott, a vádlott azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy minél több megrendelést vett fel, azokat azonban nem tudta teljesíteni. Amíg a 2015-ös év első felében még csak 10 sértett részére nem, vagy csak részben teljesített a vádlott, addig 2015 júliusától már alig tudta teljesíteni a megrendeléseket, mert az azokért felvett előlegeket egyéb, a cég működését biztosító kiadásokra fordította.

Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással, mely szerint sikkasztást követett el a vádlott, nem értett egyet. Úgy ítélte meg ugyanis – elsősorban a szakértői vélemény megállapításait figyelembe véve –, hogy a vádlottnak 2015. évtől már nem volt reális esélye arra, hogy teljesítse a megrendeléseket, az általa vállalt kockázat a megengedetten túlmutatott, a megrendelőket pedig nem tájékoztatta a cég anyagi helyzetéről, holott ügyvezetőként ezzel tisztában kellett lennie. A csalás bűntettét azzal követte el a vádlott, és a minősítést a bíróság azért változtatta meg, mert a vádlott teljesítési készsége hiányzott, ezzel pedig tévedésbe ejtette a megrendelőket és kárt okozott nekik.

A bíróság a kiszabott büntetés során a vádlott tekintetében nagy számú enyhítő körülményt vett figyelembe, többek között azt, hogy büntetlen előéletű, tettét részben, ténybelileg beismerte és megbánta, a kárt részben enyhítette, mivel részteljesítések történtek a sértettek irányában, továbbá úgy ítélte meg a bíróság, hogy a sértettek érdeke is azt kívánja, hogy a vádlottat ne kiszakítsa a bíróság a társadalomból, hanem ösztönözze arra, hogy jövedelemszerző tevékenysége révén a sértetteket kártalanítsa, amelyre a vádlott ígéretet is tett. Súlyosító körülményként kellett azonban értékelni mind a bűncselekmény halmazatban történő elkövetését, sorozatos jellegét és a folytatólagos elkövetést is.

Az ítélet nem jogerős.