Részben marasztaló ítélet a CBA-s ügyben

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett a sajtóban „CBA-s ügy” néven ismertté vált büntetőügyben.

A törvényszék ítéletében a megvádolt huszonegy vádlott közül tizenöt büntetőjogi felelősségét állapította meg, míg hat vádlottat bizonyítottság hiányában mentett fel az ellenük emelt vádak alól.

A bűnösnek kimondott vádlottak felelőssége bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen jelentős értékre elkövetett csalás, illetve költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésében volt megállapítható. Ezért őket a bíróság 1 év 4 hónap és öt év közötti, többségében végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövető vádlottakkal szemben e mellett közügyektől eltiltást és foglalkozástól eltiltást, illetve összesen közel huszonnégymillió forint értékben vagyonelkobzást is alkalmazott.

A törvényszék által megállapított tényállás szerint a bűnösnek kimondott vádlottak közül nyolcan voltak tagjai annak a bűnszövetségnek, amely gumicukrok és egyéb édességek felhasználásával klasszikus körhintacsalást elkövetve okozott több, mint hárommilliárd forint kárt az állami költségvetésnek. A vádlottak fiktív számlák felhasználásával azt a látszatot keltették, hogy az árut hazai beszerzést követően külföldre értékesítették, valójában azonban ugyanaz az áru a bűnszövetség tagjai által működtetett cégeken keresztül többször körbe-körbe járt, végül pedig Magyarországon került értékesítésre számla nélkül. A bíróság ugyancsak bűnösnek mondta ki azt a hét vádlottat, akik a bűncselekmények elkövetéséhez - döntően a fiktív számlák kiállításával – segítséget nyújtottak. A törvényszék azt azonban nem minden vádlott esetében látta kétséget kizáró bizonyossággal megállapíthatónak, hogy az értékesítés fiktív voltáról tudomással bírtak volna, így vonatkozásukban felmentő ítélet született.

A bíróság szóbeli indokolásában kiemelte: a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetése óta eltelt hosszabb idő a büntetéskiszabás során nem volt figyelmen kívül hagyható. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával összhangban ugyanis nyomatékos enyhítő körülményként kellett értékelni a jelentős időmúlást, így a bűnösnek kimondott vádlottakkal szemben csak a törvényi minimumhoz közeli büntetés volt kiszabható.

 

A főügyészség jogorvoslati nyilatkozatának megtételére három nap gondolkodási időt tartott fenn, míg a bűnösnek kimondott vádlottak enyhítésért jelentettek be fellebbezést, így a büntetőeljárás másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.