Másodfokú döntés az unokákra hivatkozva pénzt kérő vádlott ügyében

A Győri Törvényszék másodfokú tanácsa a Soproni Járásbíróság elsőfokú ítéletét a bűncselekmény minősítése tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.

A Soproni Járásbíróság első fokon a vádlottat három év börtönbüntetésre, valamint négy év közügyektől eltiltásra és kettő év járművezetéstől eltiltásra ítélte három rendbeli a bűncselekmény felismerésére idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette, valamint kettő rendbeli idős sértett sérelmére üzletszerűen, nagyobb kárt okozva elkövetett csalás miatt.

Az elsőfokú ítélet által megállapított tényállás szerint a vádlott és egy további, a nyomozás során ismeretlenül maradt társa rendszeres haszonszerzésre törekedve, kifejezetten bűncselekmények elkövetéséhez beszerzett mobiltelefonokkal idős asszonyok megtévesztésével követtek el bűncselekményeket. Az elkövetés módja minden esetben hasonló volt. A sértetteket felhívták telefonon, az unokájukként mutatkoztak be nekik és különböző pénzösszegeket kértek kölcsön állítólagos vásárlásuk finanszírozására. Ezután a sértettek találkoztak a vádlottal, ekkor egy borítékban átadták a megígért összeget neki, míg a vádlott átadta a telefont a sértetteknek, hogy beszéljenek a vonal túloldalán lévő unokájukkal, aki azonban nem az unoka, hanem a vádlott társa volt. A vádlott ily módon közel kétmillió forint kárt okozott a sértetteknek.  Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentésért.

A másodfokú tanács a határozat indokolása során rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást szabályosan végezte el, a tényállást mérlegeléssel helyesen állapította meg, amely mindvégig irányadó volt a másodfokú bíróság számára is. A vádlott idős emberek biztonságérzetét ingatta meg azzal, hogy a legmélyebb érzelmeikre próbált hatni, amikor unokáik nevében hívta fel őket. A cselekmény szervezettségére utal, hogy a lehetséges sértetti körről Ausztriában adatgyűjtés zajlott, amelyet aztán kiadtak az elkövetőnek, továbbá kifejezetten ebből a célból vásároltak rövid használati idővel mobiltelefonokat. Az ilyen cselekményre jellemző elkövetési módnak tekinthető, hogy egy elkövető telefonál, majd a sértetthez a találkozóra egy másik alak jelenik meg, aki a sértett unokájának barátnője, kolléganője. Az elkövető a csalás legdurvább formáját valósította ily módon meg, öt idős embert megkárosítva a magatartásával.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a mostani döntéssel a bűncselekmény minősítése változik csupán, amely azonban nincs kihatással az alkalmazott büntetés mértékére. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a büntető törvénykönyv azon minősítő körülménye, amely szerint a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, lefedi a vádlott által elkövetett cselekményt. Az okozott kár nagysága pedig minősítő körülményként már nem vehető figyelembe, az csupán a joghátrány alkalmazásánál juthat szerephez, tehát ez a körülmény nem minősítő, hanem súlyosító körülmény a vádlott oldalán.

A másodfokú bíróság indokolását azzal zárta, hogy az elsőfokú ítélet súlyosítására – ügyészi fellebbezés hiányában – a súlyosítási tilalom miatt, nem volt lehetőség, az enyhítésre pedig nem volt ok.

A döntés végleges.