Elsőfokú ítélet a testnevelés tanárt bántalmazó vádlott ügyében

A Győri Járásbíróság elsőfokú ítéletében közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt K. K.  vádlottat, mint különös visszaesőt három év három hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztés büntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra és rendelkezett a közel forint százezer forint bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott 2018. márciusában 11.00 óra körül – az eljárás során ismeretlenül maradt – társával együtt erősen ittas állapotban odament egy győri szakiskola, testnevelés órán résztvevő diákjaihoz. Itt a gyerekekkel a vádlott sértő hangon kiabálni kezdett, őket káromkodó kifejezésekkel szidalmazta. A gyerekekkel lévő testnevelő tanár ekkor rászólt a vádlottra, hogy hagyja abba a kiabálást, hiszen éppen egy testnevelés óra zajlik, menjen a dolgára. A vádlottat emellett a társaságában lévő másik férfi is csitítani próbálta. A vádlott azonban ekkor a sértettet kezdte el sértegetni és mocskolni, majd ököllel megütötte a sértett mellkasát is. Ekkor a sértett a vádlottat védekezésképp földre vitte, majd a gyerekeket elindította futni és a vádlott is elindult a társával együtt a közeli híd irányába. A hídon a vádlottat a társa megütötte, amitől a vádlott arca vérezni kezdett. Távolodás közben a vádlott még továbbra is visszakiabált a sértettnek, majd visszafordult és újra a sértett felé indult. A sértett eközben mobiltelefonján rendőri segítséget kért, de ekkor a vádlott visszaért és a telefonáló sértettet újra mellkason ütötte. A sértett ekkor védekezésképp ismét földre vitte a vádlottat és egyik kezével igyekezett őt ott tartani, míg másik kezében a telefont fogta. A vádlott azonban felkelt a földről, véres szájával a sértett arcába köpött, majd elfutott a helyszínről. A sértettnek sérülése nem keletkezett. Néhány perc elteltével a vádlott egy másik helyszínen minden ok nélkül szidalmazott, becsmérelt egy számára ismeretlen 81 éves szívbeteg hölgyet is, ezt követően azonban a helyszínen a rendőrök elfogták.

A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a vádlott ittas állapota súlyosító körülményként vehető figyelembe, hiszen önmaga idézte elő ezt az állapotát. Ebben az állapotában is tudnia kellett azonban, hogy egy tanórát zavar meg és tanárral beszél, hiszen több alkalommal is elhangzott az óraadó részéről, hogy testnevelés óra zajlik és ne zavarja a vádlott az órát a viselkedésével.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a büntető törvénykönyv sok egyéb felsorolt foglalkozás között a tanárokat azért minősíti közfeladatot ellátó személynek és ezzel részesíti fokozott védelemben, mert ők közérdekű – oktatási – feladatot látnak el az iskolában. Ezen közérdekű feladatuk ellátásában pedig nem akadályozhatók, semmilyen veszélyeztető jellegű magatartással nem lehet gátolni őket a munkájuk elvégzése során. A vádlott helyszínen tett kijelentéseiből megállapítható, hogy tudatában volt annak, hogy melyik intézmény diákjai tartózkodtak ott testnevelés órán, ezért azt is tudnia kellett, hogy testnevelés tanárt bántalmazott. A vádlottnak pedig az eljárásban utólagosan tanúsított megbánó magatartása enyhítő körülményként vehető figyelembe, amelyet a bíróság a büntetés mértékének megállapítása során értékelt, ezért volt arra lehetőség, hogy a törvény által előírt felső büntetési tételnél enyhébb tartamú szabadságvesztés kiszabására kerüljön sor.

A vádlott és a védője az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, míg az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére.