Labdarúgó-játékvezető kontra játékos: a sérelemdíj körében folyik tovább a bizonyítás

Folytatódik a bizonyítási eljárás a 2017 tavaszi Vasas-Diósgyőr labdarúgó meccsen elhangzott vagy el nem hangzott játékvezetői rasszista kijelentéssel kapcsolatban, amellyel a Diósgyőr játékosa a játékvezetőt „vádolta meg” saját sportfegyelmi tárgyalásán, aki ezért személyiségi jogi pert indított a játékossal szemben. Ezúttal azonban a felperesnek kell bizonyítania, méghozzá a sérelemdíj vonatkozásában.

A Győri Törvényszéken tartott negyedik tárgyalási napon dr. Megyes Géza bíró a nagyobb számú, joghallgatókból álló hallgatóság előtt az eljárás szabályait ismertette elsődlegesen. Elmondta, hogy az új Polgári törvénykönyv szabályai szerint a személyiségi jogi perekben – mint amilyen jelen eljárás is – két részre oszlik a bizonyítási eljárás: azt, hogy a jogsértő kijelentés elhangzott-e, az alperesnek kell bizonyítania, aki ebben az ügyben többek között az előző tárgyalási napon megtekintett videó- és hangfelvétellel, valamint Patrick Mevoungou tanúkénti meghallgatásával tett eleget, míg a felperes által a jogsértés megállapítása esetére kért sérelemdíjjal (korábban nem vagyoni kártérítés) kapcsolatban a felperesnek van bizonyítási feladata. A játékvezető korábban és a mostani tárgyaláson tett személyes nyilatkozata mellett indítványozta a Magyar Labdarúgó Szövetség megkeresését arra irányulóan, hogy a tény, miszerint őt az MLSZ 2017. év végén a hatodik helyre rangsorolta a játékvezetői ranglistáján, míg az azt megelőző 10 évben első helyen szerepelt és Európában is a legjobb 25 között tartják számon évek óta, részben annak „köszönhető”, hogy őt egy játékos (az alperes) valótlanul rasszizmussal vádolta meg. A játékvezető felperes hangsúlyozta, a sérelemdíjat – amennyiben a bíróság a javára dönt és megítéli részére – a Rakaczki Bence Alapítvány részére kívánja felajánlani.

A peres eljárás jövő év januárjában folytatódik, amikor pont kerülhet a felperes szerint precedens-értékű per végére.