Elsőfokú ítélet a kiskorú sértett sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény ügyében

~~A Győri Járásbíróság elsőfokú ítéletében Sz. Zs. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki szexuális visszaélés bűntettében és ezért 3 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A bíróság ugyanakkor bizonyítottság hiányában felmentő rendelkezést hozott az I. és a II. rendű vádlott vonatkozásában a személyi szabadság megsértésének bűntettét illetően.

A bíróság rendelkezett az ítéletben arról, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá döntött a bűnjelekről és a fogva tartásba beszámítani rendelte az I. rendű vádlott által őrizetben és előzetes letartóztatásban töltött időt, valamint kötelezte közel 500.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet tényállását a bíróság a vádiratitól eltérően állapította meg és az eltérő tényállás eredményeként, a lefolytatott bizonyítás alapján az I. rendű vádlott felelősségét a vádiratban foglalt szexuális erőszak bűntettében nem tudta megállapítani. 

Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 2015. április 27-én a kora esti órákban összetalálkoztak a 14 év alatti sértettel, akitől cigarettát kértek. A vádlottak a sértettet kézen fogták és közeli lakásukba felvitték, a lakásban az I. rendű vádlott a sértett nemi szervét simogatta.
A bíróság a vádirati tényállásban írtaktól eltérően nem tudta megállapítani, hogy erőszak történt a sértettel szemben, hangsúlyozta a bíróság, hogy alappal emelt az ügyészség vádat, az alapos gyanú a szexuális erőszak bűntettét illetően fennállt, az eljárás során a szexuális erőszak megvalósulására és a személyi szabadság megsértésére utaló bizonyítékok ugyan rendelkezésre álltak, de e bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a bíróság a vádlottak bűnösségét ítéleti bizonyossággal megállapítsa. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként csak azt tudta megállapítani, hogy az I. rendű vádlott simogatta a kiskorú sértett nemi szervét, de azt, hogy erőszak – vagy nemi aktus - történt volna, vagy, hogy ennek érdekében fenyegette volna, nem.

A bíróság a büntetés kiszabásánál az 1-5 évi szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény büntetési tételénél a középmérték irányadó szabályát vette figyelembe.

A bíróság ítéletével szemben az I. rendű vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést, a II. rendű vádlott tudomásul vette az ítéletet. Az ügyész mindkét vádlott vonatkozásában fellebbezése bejelentésére 3 napot tartott fenn. Az ügy másodfokon a Győri Törvényszéken folytatódik.