Másodfokú döntés a soproni óvodai falomlás miatt indult büntetőügyben

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – amellyel foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt az I. r. vádlottat egy év tíz hónap, végrehajtásában két évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, míg foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a II. r. vádlottat kettőszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte – helybenhagyta.

Az első fokú ítéletnek a mindkét vádlottat érintő foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésre vonatkozóan megállapított tényállása szerint a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képező óvodaépületet a 2006. évben bővítették. Az építkezés során a mosdóhelyiségben az engedélyezési tervekben nem kellő részletességgel feltüntettet fal megépítésére került sor. Erről az óvodavezető és az I. r. vádlott egyeztetett, majd az építőanyagot az I. r. vádlott szerezte be. Kivitelezési tervek nem készültek az építkezésre vonatkozóan. Az építkezés kivitelezését az I. r. vádlott által vezetett cég, míg az építési munka műszaki ellenőrzését a II. r. vádlott végezte. A II. r. vádlott ezen feladat ellátására nem rendelkezett jogosultsággal és az építési engedély alapján sem őt jelölte ki a beruházó.

Az óvodahelyiség műszaki átadása 2006. novemberében történt meg, majd 2013. május 23-án 12.40 körüli időben a mosdóhelyiség szakszerűtlenül kivitelezett Ytong választófala ledőlt. A fal ledőléséhez több tényező együttes megléte vezetett, amelyeket a kivitelezés során figyelembe kellett volna venni. A fal ledőléséhez vezető tényezők kialakulása a vádlottak mulasztásának eredménye. A fal ledőlésének időpontjában a helyiségben körülbelül húsz óvodás gyermek tartózkodott, akik közül ketten megsérültek. Mindkét gyermek sérülései – 8 napon túli – négy hónap, illetve hat hét gyógytartamúak.

A másodfokú bíróság határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a balesetet előidéző okfolyamat több tényező együttes meglétéből állt össze. A tervek a falra vonatkozóan hiányosak voltak, amely azt jelenti, hogy legalább a munka megkezdése előtt egyeztetnie kellett volna a kivitelezőnek a tervezővel. A műszaki vezető és a műszaki ellenőr nem rendelkezett ilyen tevékenység ellátására jogosultsággal, amely kompetencia hiányában a hibák korrigálására sem kerülhetett sor.

A szakértői vizsgálatok szerint a baleset közvetlen oka az volt, hogy nem horgonyozták le a falat és nem építettek megfelelő erősítő pilléreket, amely a kivitelező feladata lett volna. A falat csak ragasztással rögzítették a padozaton. Amennyiben pedig a műszaki ellenőr megfelelő tapasztalattal rendelkezett volna, a kivitelezési hiányosság még korrigálható lett volna. Ezen magatartások és a baleset, mint eredmény bekövetkezése között közvetlen okozati összefüggés volt, amely pedig büntetőjogi felelősségüket ezáltal megalapozta.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint egy fal alaptulajdonsága kell, hogy legyen a stabilitás, egy óvodában pedig a falépítés során különleges körültekintéssel kell eljárni, hiszen a gyermekektől nem elvárható, hogy egy nem stabil szerkezetet ne, vagy csak óvatosan használjanak. Éppen ezért a falat olyan biztonságosra kell építeni, hogy minden erőbehatással szemben ellenálló legyen.

Az ítélet jogerős.