Másodfokú döntés a többszöri közúti veszélyeztetést megvalósító vádlott ügyében

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – amellyel a vádlottat 11 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntette miatt 2 év, végrehajtásában négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől – megváltoztatta és megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott köteles havonta egy alkalommal felkeresni pszichológusát és pszichiáterét, valamint alávetni magát a pszichiáter által szükségesnek tartott gyógykezelésnek.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott 2015-ben összesen 11 alkalommal, különböző közlekedési útvonalakon az édesapja tulajdonát képező gépjárművel veszélyeztette a közúti közlekedést. Ezen alkalmakkor a vádlott azért, hogy a szembejövő gépjárművek vezetőit és utasait megijessze, szándékosan megszegte az úton haladás szabályait, áttért a menetiránya szerinti bal oldalra, majd hirtelen visszatért saját sávjába és ezzel mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki. Bár személyi és anyagi kár nem keletkezett egyik esetben sem, de a vádlott szándékos magatartásával a közúton közlekedők életét és testi épségét közvetlen veszélynek tette ki sorozatosan és hosszú időn keresztül. Az elrendelt szakértői vizsgálat alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlottat elmeállapota csak közepes mértékben korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjen, ezért ez a bűnösségének megállapítását nem zárta ki.

A másodfokú bíróság határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy az első fokú bíróság hosszas szakértői bizonyítás keretében alaposan vizsgálta a vádlott elmeállapotát. Ebből helyesen állapította meg azt, hogy az elkövetett cselekmények egy beteg ember cselekedetei, aki azonban annyira nem beteg, hogy büntetőjogilag ne lenne felelősségre vonható. Egy ilyen természetű ügyben egyrészt érvényesül az egyéni megelőzés azáltal, hogy a vádlott a felelősségének megállapítása után jutott arra a következtetésre, hogy mentális állapotának rendszeres kezelésére szakorvosi segítséget kell igénybe vennie. Másrészt érvényesül az általános megelőzés elve is azzal, hogy a bíróság azt az üzenetet közvetíti a társadalom felé, hogy aki büntetőjogilag felelősségre vonható, annak cselekményét nem hagyja büntetlenül.

Ebben az ügyben a sértettek élete és testi épsége közvetlen veszélynek volt kitéve, akik az autóikban ülve nem tudták, hogy a vádlott miért tér át hirtelen a menetiránnyal szembeni sávba, kizárólag azt tudták, hogy, ha ezt a manővert nem hárítják el, akkor annak komoly következményei lehetnek. A másodfokú bíróság ugyanakkor a mentális nehézségekkel küzdő vádlott javára értékelte, hogy önként kezdett kezelésekre járni, ezért megváltoztató rendelkezéseivel – a pártfogó felügyelő segítségével és a külön magatartási szabály előírásával – ezt a kedvező irányú folyamatot segíti elő.

Az ítélet jogerős.